Moszkító-meter 2017. 05. 25.

Vannak szúnyogok, helyenként kisebb-nagyobb számban fordulnak elő. Napközben a napsütötte, vagy széljárta területeken lehet, hogy nem is találkozunk velük. Javasolt védekezés ellenük a hosszúnadrág és a hosszú ujjú felső. Az érzékenyebbek szúnyogriasztót használjanak.

A Karapancsai Kastély és Major

A vadregényes Alsó-Duna völgy holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt területe, a történeti Bellyei Uradalom egyik központja, a  Gemenc  Zrt. ékköve, a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Mindez Karapancsa,a két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes.

????????????????????????????????????
Megközelítés

Baja felől az 51-es útról Hercegszántónál letérve Homorúd felé elhagyni a települést. Hercegszántó után 2 km-rel Budzsaknál kell balra fordulni a Karapancsai-főcsatornán át a Kastélyhoz vezető útra. Mohács felől a komppal átkelve a Dunán a Nagybaracskára vezető útról Homorúd- Hercegszántó felé jobbra kell letérni. Áthaladva Homorúdon 8,5 km után érünk a Budzsaki leágazóhoz.

 

A régmúlt

A török hódoltság alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg, hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, mely Mohácstól délre feküdt a Duna és a Dráva területén. Később a Bellyei Uradalom visszaszállt a császárra és több tulajdonos után a XIX. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos. Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem egyben jó gazdálkodó is, neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást. Karapancsát a Duna árterének erdei vették körül, ahol különleges állatvilágot talált a korabeli utazó.

Alfred Brehm 1878-as ornitológiai gyűjtőútja során elragadtatással emlékezett meg a területről. Útitársát, Rudolf főherceget lenyűgözte a látvány és útirajzában „paradicsomi állapotokról” írt.

 

Frigyes főherceg és Izabella főhercegasszony

Albrecht 1895-ben bekövetkezett halála után Habsburg Frigyes főhercegre szállt a birtok, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal (Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnő) együtt fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit. Karapancsán többek között megfordult I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is.

A főhercegasszony – szenvedélyes fotográfus lévén – valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is. Izabella modern, korszerű gondolkodása jól tetten érhető mindazon fényképeinél, ahol dokumentarista eszközökkel – nem beállított módon – az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait örökítette meg.

A kastélyok

Ezen a területen már a XIX. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építetett egy új vadászkastélyt, a Nagykastélyt, mely minden esztétikai és kényelmi szempontnak eleget tett. 1910-ben készült el teljes pompájában és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt.

????????????????????????????????????
A park

Az új kastély megépítése mellett természetesen a protokolláris feladatoknak is eleget tevő díszkert is a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, aki meg is alkotta 1907-1908 táján a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő elképzeléseket.

 

A Karapancsai Kastély és Major napjainkban

Az elmúlt években a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén megmentette a Karapancsai Kastély és Major épületegyüttesét.

A karapancsai komplexumot a Gemenc Zrt. felújította.  A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is rekonstruálták.

A szállásként működő Vadászkastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat.

A Kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. Igazi kuriózumként, Izabella főhercegasszony több kinagyított korabeli fotográfiája segítségével, újból átélheti az érdeklődő múzeumlátogató a „boldog békeidők” karapancsai valóságát.

Az elmúlt években nemcsak a kastélyok újultak meg, hanem a korabeli tervrajzok és fotók alapján megtörtént a történelmi jelentőségű neobarokk kastélykert eredeti állapotot megközelítő helyreállítása is.

 

Karap_Nagyk_02
Látnivalók a környéken

A Riha-tó egy lefűződött Duna holtág, a mohácsi-szigeti Homorúd község szomszédságában található. Hidrológiai szempontból ma egy kisebb belvízgyűjtő tó. A 90 hektáros élőhely együttes természeti gazdagsága a horvátországi Kopácsi Rétéhez mérhető.

A Földvári-tó a Mohácsi-sziget más területeihez hasonlóan igen értékes vizes élőhely. Kialakulása megegyezik a tőle nyugatra található Rihatóéval. A Duna, főmedrének lassú nyugatra vándorlásával elhagyta ezeket a területeket, amelyeket még sokáig behálóztak megmaradt holtágai. Később ezek elzáródva tóvá alakultak. További értéke, hogy a tótól keletre található Földvár-dombon máig fellelhetők a névadó ősi földvár nyomai.

Az Ó-Dunai (Kadia) tanösvény: a holtág (mely horgászparadicsom) szélén, Budzsakot Hóduna felé elhagyva, az erdőben található. Az ismeretterjesztő táblákról a tájegység jellegzetes állat- és növényvilágát ismerhetik meg a kirándulók.

Budzsak-Hódunai parkerdő: a tájegységre jellemző környezetben, gyönyörű réten, erdőkkel övezve található a Gemenc Zrt. által létesített játszótér.

 

IMG_9571