Moszkító-meter 2023. 06. 23.

 

A szükségessé vált javítási és karbantartási munkák befejezéséig a torony látogatása veszélyes, ezért TILOS!

 

A madármegfigyelő torony a Sáros tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen

előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona.

A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.

Sáros_1-1024x576

A Sáros alja elnevezéssel a 18. századi térképeken találkozhatunk először. A Sáros alja erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből.

Az 1970-es években megépült Sió Árvízkapu duzzasztó hatásának következtében területe jelentősen megnőtt, jelenleg – vízállástól függően – mintegy 17 hektárt tesz ki. Sekély (50-80 cm-es), hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, utódaik pedig a táplálékban gazdag „halbölcsőben” gyorsan növekednek.

A Sióval és a Holt-Sióval fokokkal összeköttetésben lévő tóból a környező vízterületekre tudnak kijutni a fiatal halak, biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét.

 

Megközelítés:

A Keselyűsi Fogadóépülettől nyugati irányba elindulva az erdészházak előtti földúton, mintegy 10 perces könnyed gyaloglással érünk a vízparti fák között megbúvó kilátótoronyhoz. Az útról a tájékoztató táblánál kell letérni jobbra.

 

GPS:  46°19’58.07″É, 18°50’35.32″K

Sáros-alja madármegfigyelő torony

 

A szükségessé vált javítási és karbantartási munkák befejezéséig a torony látogatása veszélyes, ezért TILOS!

 

A madármegfigyelő torony a Sáros tó partján áll. A tavon gyakoriak a Gemencben rendszeresen

előforduló madárfajok, mint például a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona.

A szerencsés kiránduló a közeli hódvárban élő eurázsiai hóddal is találkozhat, napsütéses időben a ledőlt fák vízfelszínhez közeli ágain pedig napozó mocsári teknősök figyelhetők meg.

Sáros_1-1024x576

A Sáros alja elnevezéssel a 18. századi térképeken találkozhatunk először. A Sáros alja erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből.

Az 1970-es években megépült Sió Árvízkapu duzzasztó hatásának következtében területe jelentősen megnőtt, jelenleg – vízállástól függően – mintegy 17 hektárt tesz ki. Sekély (50-80 cm-es), hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, utódaik pedig a táplálékban gazdag „halbölcsőben” gyorsan növekednek.

A Sióval és a Holt-Sióval fokokkal összeköttetésben lévő tóból a környező vízterületekre tudnak kijutni a fiatal halak, biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét.

 

Megközelítés:

A Keselyűsi Fogadóépülettől nyugati irányba elindulva az erdészházak előtti földúton, mintegy 10 perces könnyed gyaloglással érünk a vízparti fák között megbúvó kilátótoronyhoz. Az útról a tájékoztató táblánál kell letérni jobbra.

 

GPS:  46°19’58.07″É, 18°50’35.32″K